A német központi bank elnöke szerint az olcsó pénz politikája, amelyet a Fed és a japán jegybank követ, nem járna ugyanazzal a hatással, és ezért nem ültethető át egy az egyben Európába, az osztrák jegybankelnök viszont kiállt az EKB elnök mellett. Mario Draghi tegnapi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy mielőbbi cselekvésre van szükség.
Az Európai Központi Bank a széleskörű várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatán, ami így továbbra is rekord mélységben marad. Mario Draghi EKB-elnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: jövő év elején megvizsgálják majd az eddigi intézkedéseik hatását, addig nem mennek tovább. Ezen szavai komoly csalódást keltettek a pénz- és tőkepiacokon, de a sajtótájékoztató további részén már olyanokat is mondott, hogy nincs szükség teljes egyetértésre a QE esetében. Sőt, elmondása szerint teljesen belefér a programjukba az államkötvények vásárlása, hiszen konkrétan az volna illegális, ha nem tennének meg mindent a mandátumuk érdekében. Az inflációs és a GDP-növekedési előrejelzéseket egyébként jelentősen lefelé módosította ma a jegybanki stáb. Az euró először erősödött majd a későbbi üzenetekre újra gyengült a dollárral szemben, a német DAX részvényindex viszont nem dolgozta le a kezdeti üzentek hatására elszenvedett jelentős esését.
Ma kiderül, hogy az európai jegybankárok hajlandóak-e átlépni azt a bizonyos határt az öreg kontinens érdekében: a (hó)nap kérdése tehát az, hogy lesznek-e államkötvény-vásárlások. A németek ellenzik, mások pedig még kivárást javasolnak, de Mario Draghi jegybankelnök már leszögezte: nem zárható ki ez a lehetőség. A mai ülést követő sajtótájékoztató kiváló alkalom lehetne ennek a bejelentésére, hiszen az Európai Központi Bank most teszi közzé a legújabb előrejelzéseit is, amik komoly indokul szolgálhatnak. A piaci szereplőknek csak a fele számít arra, hogy ez még a mai ülésen megtörténik, a "kompromisszumos megoldás" pedig a vállalati kötvények vásárlása lehet.
Feszülten várják a svájci jegybank (SNB) vezetői és nem kevésbé a spekulánsok a vasárnapi népszavazás eredményét. A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) köreiből származó javaslat szerint a jegybanki devizakészletek legalább 20 százalékát a jövőben aranyban kellene tartani.
A japán jegybank döntéshozóinak majdnem a fele azt gondolja, hogy a vásárlási programjuk további kiterjesztése rengeteg mellékhatással jár majd, míg a gazdaságon valójában alig segít. A súlyos nézeteltérésekre a ma megjelent jegyzőkönyv világított rá mélyebben, amiből annyi már mindenképpen leszűrhető, hogy egyre erősebben inog a jelenlegi irányzatot követők helyzete.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a mai brüsszeli meghallgatásán kimondta azt, amire a piac már régóta várt: államkötvények vásárlása is szóba jöhet majd a nem konvencionális eszközök között. Bár az elnök feltételesen fogalmazott, ez a kijelentése mégis sokkal direktebb annál, mint amit eddig hallottunk tőle. A német DAX részvényindex közel 100 pontot ugrott a kijelentésre.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ma Brüsszelben beszél az eurózónás monetáris politika irányáról, amiről a piac egyre inkább azt gondolja, hogy további meglepetéseket tartogat. A jegybank elnökét bár egyes oldalak támadják a vásárlási programja kapcsán, de elszántságát egyelőre semmi nem látszik letörni. Ahhoz pedig, hogy jelentősen nőjön a jegybank mérlege - Draghi ezt maga tűzte ki célul - további eszköztípusok vásárlására lehet szükség. Innentől kezdve kettő kérdésünk maradt: mit és mikortól?
A hosszú küzdelmei ellenére újabb negatív negyedéves GDP-változást láthattunk Japánban, ami azt jelenti, hogy technikailag ismét recesszióba került a szigetország. A piac nem számított az újabb visszaesésre, mert azt gondolta, hogy az áfaemelés okozta keresleti hatás, csak egyszeri sokk volt, és azt követően folytatódhat a fellendülés. Maga a jegybankjuk is ezt gondolta, de úgy látszik, hogy a helyzet rosszabb, mint azt a modellek alapján gondolták. A Bank of Japan szerdán hajnalban dönt a monetáris politikájának irányáról.
A francia központi bank elnöke szerint az Európai Központi Bank (EKB) államkötvényeket vásárolhatna, ha emelni kellene a kamatokat vagy új gazdasági sokkhatás érné az eurózónát.
Ma több mint kétéves csúcsára került a svájci frank az euróval szemben. A további erősödés mögött a továbbra is gyenge összképet mutató GDP-jelentések állnak, amik alapján a befektetők további - eurógyengítő - monetáris stimulust várnak az Európai Központi Banktól. Az igazán érdekes az, hogy a svájci jegybank rossz szemmel nézi a devizája erősödését és 1,20-nál ismét be fog avatkozni. Ettől pedig már hajszálnyira vagyunk.
Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank a korábbi iránymutatásán - ez derült ki az október 28-i ülésről ma közzétett jegyzőkönyvből. A Monetáris Tanács szerint tartósan alacsony marad itthon az infláció, és bár erősödtek a lefelé mutató kockázatok, az alapkamat változtatása nem indokolt. Továbbra is az az üzenetük a piac számára, hogy tartósan marad a jelenlegi 2,1 százalékos irányadó ráta. Az alábbiakban az Monetáris Tanács értékelését közöljük (a kiemelések tőlünk származnak).
Államkötvények vásárlására is fel kell készülni az eurózónában, ha tovább romlana a helyzet - jelentette ki az Európai Központi Bank egyik döntéshozója. Christian Noyer úgy látja, hogy akár a deflációs kockázatok, akár az esetleges kötvénypiaci feszültségek is kikényszeríthetik ezt a lépést.
Ahogy hazánk, úgy Svájc is jelentősen leépítette az aranytartalékait az elmúlt évtizedben. Náluk viszont most komoly politikai mozgalom csinálna mindent vissza. Arra köteleznék a jegybankjukat, hogy vásároljon nagyjából 1500 tonnányi aranyat, majd azt ne is merészelje többé eladni. A lépést a svájci jegybank határozottan ellenzi, hiszen az hátráltatná a monetáris politikai céljait, de az alpesi ország lakossága még nincs igazán meggyőzve a kérdésben. A döntés november 30-án lesz, amit az arannyal kereskedők tágra nyílt szemekkel várnak. Az arany piacán jelentős esést láthattunk az elmúlt két évben, amit rövidtávon megfordíthatna a javaslat elfogadása, noha a piaci szakértők egy része szerint ettől még nem alakulna ki bika piac.
Az Európai Központi Bank ma a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózónás irányadó kamatokon. Erre nem is reagált a piac, csakhogy Mario Draghi beszédében igen hamar elhintette, hogy megbízták a jegybank szakmai stábját, hogy további eszközöket dolgozzanak ki. Ebből tehát leszögezhetjük: nemcsak a piac, maga az EKB is kevesli az eddigi intézkedéseit, és még tovább merészkedik a nem konvencionális eszközök harcterén. Szavaira kétéves mélypontjára zuhant az euró a dollárral szemben.
A Bank of England a vártnak megfelelően nem változtatott a 0,5 százalékos irányadó rátáján, továbbá a 375 milliárd font értékű eszközportfóliójához sem nyúlt hozzá. A korábbi iránymutatásuk szerint ehhez az első kamatemelésekig nem is fognak. A döntést nem kommentálták és sajtótájékoztató sem követi.
Más tényezők mellett újabb euróövezeti recesszió is kellene ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét kamatcsökkentésekbe fogjon - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Federal Reserve a várakozásoknak megfelelően felhagy az eszközvásárlási programjával ebben a hónapban, a felduzzasztott mérlegét ugyanakkor a kamatemelések megkezdéséig szinten tartja. A jegybank optimistán látja az amerikai gazdaság fellendülését, annak ellenére hogy a világpiacon általános lassulás kezd kibontakozni. A kamatokkal kapcsolatos iránymutatásán nem változtatott a Fed: továbbra is úgy fogalmaznak, hogy "hosszú ideig" van még szükség a támogató monetáris környezetre. Ezen iránymutatásuknál viszont jól láthatóan nagyobb hangsúlyt kapott az optimistább hangvételük, a dollár ugyanis szárnyra kapott a bejelentésre, míg a részvények estek. Ez a kimenetel sajnos a feltörekvő piaci eszközök vonzerejének nem tesz jót, így pedig a forint is nyomás alá kerülhet az elkövetkező napokban.
A Magyar Nemzeti Bank 2,1 százalékon tartotta a kamatokat, tehát a várakozásoknak megfelelően döntött. Az októberi kamatdöntő ülés egyébként kifejezetten érdekes környezetben ment végbe, hiszen a szeptemberi inflációs számunk alacsonyabb lett a vártnál, sőt más gazdasági adatok is okot adhattak volna arra, hogy újra felmerüljön a kamatcsökkentés lehetősége. Ez ugyanakkor egyelőre nincs terítéken, mivel a jegybanki közleményben megfogalmazott üzenetek nem változtak meg: az aktuális alapkamat szerintük összhangban van a céljaikkal.
Tartósan maradnak a laza monetáris kondíciók, a jelenlegi kamatszint pedig összhangban van a jegybank inflációs céljának elérésével - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntését indokló közleményből. Ez az üzenetük tehát nem változott, ami arra utalhat, hogy továbbra sincs terítéken a kamatvágások újraindítása. Az alábbiakban a jegybank közleményét tesszük közzé (a kiemelések tőlünk származnak).
Ma kiderül, hogy mennyit költött az Európai Központi Bank (EKB) fedezett kötvények vásárlására az elmúlt napokban, sőt mostantól minden hét elején nyilvánosságra hozzák majd a számokat. A befektetők minél agresszívebb programot szeretne látni a jegybanktól, ugyanis az eurózóna recesszió és defláció szélén ingadozik éppen. A piaci értesülések szerint az elmúlt napokban 800 millió euró értékben költhetett a jegybank, ha ennél kisebb számot jelentenének ma hivatalosan, az akár komoly csalódást is okozhatna az európai tőkepiacokon.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Itt van a kommentár Moszkvából.
Az Európai Bizottság elnökének sorsáról szavaz holnap az EP.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
